Péntek kora este elindultam kocsival Frankfurtba, hogy meglátogassam drága Lilluskámat. Az út szörnyű volt. Hatalmas volt a forgalom, és a német autópályán uralkodó vezetési morál nem kis stresszt okozott. Rengeteg építkezés miatt 10 km-ként elterelés volt, amikor meg éppen mindhárom sávban lehetett menni, akkor sem tudtam egyenletes tempóval haladni. A németeknél nincs sebesség korlátozás az autópályán. Ezért a belső sávban 160-200 km/h-s sebességgel száguldoznak. A külső sávban a kamionok mennek 80-nal, így maradt a középső sáv. Beálltam 130-140-es tempóra, de nagyon gyakran akadtak hülyék, akik csak 100-al mentek, ezért kénytelen voltam őket megelőzni, és felvenni a belső sáv tempóját. Nem mondom, hogy nem szentségeltem, és hogy nem bántam meg, hogy elindultam. De végül 3 és 1/4 óra után szerencsésen megérkeztem (eltévedés nélkül) Frankfurtba. 
Lilláék már vártak! :-) Jó volt, mert nagy idegeskedés után jól esett megölelni rég nem látott barátnőmet. (Na jó nem annyira rég, mert csak másfél hónap telt el mióta legutóbb találkoztunk.) Az érkezés örömére lenyomtunk egy berentzent, majd elfogyasztottuk a fantasztikus 3 fogásos vacsorát. (Brokkolikrémleves, currys zöldséges csirke rizzsel, és rakott pundigos meggyes palacsinta) Ebből már mindenki leszűrheti, hogy mennyire vártak! 
Este még iszogattunk, beszélgettünk, és még egy filmnézés is belefért. Lilla csak miattam letöltötte a Grace klinika 8. évadának első két részét. (Magyarországon még a 7. évad sem megy.) 
Másnap sokáig aludtunk, majd reggeli után nyakunkba vettük a várost. Sajnos elég hideg volt, meg el-el kezdett esni az eső, de ez semmiben sem hátráltatott. 5 órán keresztül sétáltunk. Voltunk a Majna parton, a dómnál, a bevásárló utcánál, az operánál és persze a tornyoknál. A németek "Mainhatten"-nek nevezik Frankfurtot, teljesen érthető módon. Engem is lenyűgözött, hogy Európában létezik mini New York. 
Este megint nagyon finom vacsit főzött Hajzi. Vacsora után pedig kanaszta partiba kezdtünk. Na ki veszített? Hát persze, hogy én! De nem bánom.
Ma viszonylag korán felkeltünk Lillával, és elmentünk sétálni, egy csodálatos parkba, ahol rengeteg nyuszi, meg vad lúd, meg vadkacsa él. Délután korán elindultam vissza Baselbe, hogy még legyen időm főzőcskézni, meg mosni, és mindenek előtt, hogy elkerüljem az esti forgalmat. Visszafele már sokkal jobb utam volt, a nap is kisütött. 
Nagyon kellemes hétvégét sikerült Lilláékkal tölteni. Ezúttal is még egyszer köszönöm a kedves vendéglátást és a szuper városnéző körtúrát! 
Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el Frankfurtba! Szerintem igazán különleges légköre van a városnak, és persze Lilláék is ott vannak! Kell ennél több? :-))